A gépi bontás leggyakoribb hibái a rossz bontási sorrendből eredő váratlan omlás, az élő közművezeték elszakítása, a rejtett veszélyes anyag (azbeszt, szennyezés), a szomszédos épület károsodása, a gép elakadása vagy megbillenése, a hulladék keveredése és az előfeltételek hiánya miatti csúszás. Szinte mindegyik megelőzhető alapos felméréssel, igazolt leválasztással és a helyes technológia megválasztásával.
Hol keletkezik a legtöbb hiba?
A gépi bontás hibáinak többsége három forrásból ered: a hiányos felmérésből, a hiányzó előfeltételekből és a helyszínhez nem illő technológiából. Maga a gépkezelés ritkábban hibás – sokkal gyakrabban fordul elő, hogy a gépkezelő olyan helyzetben dolgozik, amelyet a felmérés nem tárt fel, vagy olyan géppel, amely a feladathoz nem megfelelő.
Ezért a megelőzés is ezen a három ponton múlik. Az alábbi hibák mindegyikénél leírjuk, mi a jele, mi a következménye, és mi előzi meg. A felkészülés teljes listáját a gépi bontás előkészítése cikk tartalmazza.
Miért nem elég a jó gépkezelő?
A gépkezelő tapasztalata nélkülözhetetlen, de a gépi bontás biztonsága nem egyetlen ember képességén múlik. A gépkezelő a fülkéből nem lát minden részletet: nem látja a szerkezet túloldalát, a gép mögötti területet, a lehulló darab teljes útját. Ezért van szükség földi irányítóra, kijelölt veszélyzónára, előre egyeztetett jelzésekre és a bontási sorrend előzetes megtervezésére. A hibák többsége ott keletkezik, ahol ezek közül valamelyik hiányzik – nem a gép kezelésében, hanem a munka szervezésében.
Váratlan omlás és rossz bontási sorrend
A legsúlyosabb kockázat, hogy egy szerkezeti elem nem a tervezett módon és nem a tervezett irányba dől le. Ez történhet, ha a gép alulról bontja a falat, miközben a födém még rajta nyugszik; ha egy konzolos erkélyt vagy előtetőt a tartó fal után hagynak; ha a falat kifelé, a szomszéd vagy az utca felé döntik; vagy ha a törmeléket egy még álló födémen halmozzák fel.
Megelőzés: felülről lefelé és kívülről befelé haladó sorrend, a nem teherhordó, kiálló elemek korai eltávolítása, a gép elhelyezése a bontott szerkezeten kívül, és összetett szerkezetnél a tervező által készített technológiai terv. A vasbeton elemek sajátos kockázatait a vasbeton szerkezetek bontása cikk tárgyalja.
Élő közművezeték
Egy falban futó elektromos kábel, egy elfelejtett gázvezeték vagy egy nyomás alatti vízcső elszakítása áramütést, tüzet, robbanást vagy elárasztást okozhat. A kockázat akkor a legnagyobb, ha a leválasztás csak „szóban” történt meg, vagy ha az épületben több, egymásról nem tudó bekötés volt.
Megelőzés: a gépi munka csak a leválasztás igazolása után kezdődik; a leválasztásnak a telekhatáron vagy a mérőhelyen kell megtörténnie. Bontás közben a nem azonosítható vezetéket feszültség alatt állónak tekintjük, amíg az ellenkezője nem igazolt.
Rejtett veszélyes anyag
Régi épületekben a bontás során kerülhet elő azbeszttartalmú anyag – burkolat alatt, födémben, kéményben, csővezetéken –, ipari épületekben pedig olajos, vegyszeres szennyeződés. Ha ezek gépi bontás közben, a többi hulladékkal összekeveredve kerülnek elő, a teljes törmelék szennyezetté válhat.
Megelőzés: a felméréskor az azbesztgyanús anyagok azonosítása, szükség esetén vizsgálat, és eltávolításuk a gépi bontás előtt, a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerinti feltételekkel. Ha bontás közben gyanús anyag kerül elő, az érintett részen a munkát leállítjuk. Az azbesztes munka szabályait az azbeszt bontás szabályai cikk ismerteti.
Kár a szomszédos épületben
A szomszédos épület a rezgés, a lehulló darab, a por vagy a közös fal megbontása miatt sérülhet. A leggyakoribb jelenség a vakolat repedése, a kerítés vagy a tető megrongálódása, a közös fal mentén a szigetelés sérülése.
Megelőzés: állapotrögzítés a munka előtt, ollós bontás kalapács helyett a szomszéd közelében, a falak befelé döntése, a közös fal mentén kézi vagy kisgépes bontás. A témát a rezgés és kár a szomszédnál cikk részletesen tárgyalja.
Elakadt vagy megbillenő gép
A gép elsüllyedhet a feltöltött vagy átázott talajban, megbillenhet egy instabil törmelékhalmon vagy egy pince fölött, és a hosszú gémes gépek különösen érzékenyek a talaj egyenetlenségére. Egy elakadt gép kiszabadítása napokat vehet el, egy megbillenő gép pedig baleset forrása.
Megelőzés: a gép állóhelyének ellenőrzése a felméréskor, a pince és az akna helyének ismerete, szükség esetén zúzottkő-réteggel megerősített állóhely, és a feladathoz illő gépméret. A nehézgépek telepítésének feltételeit a nehézgépes bontás oldal írja le.
Tűz, lángvágás, forró munka
A bontás során a tűz ritka, de súlyos kockázat: a lángvágás szikrái, a gépek forró részei vagy egy elszakadt vezeték egyaránt lángra lobbanthatják a száraz faanyagot, a szigetelést vagy a hulladékhalmot.
- Ahol lehet, az acélt ollóval vágjuk, így nincs nyílt láng.
- Ahol lángvágás szükséges, a környezetből az éghető anyagot eltávolítjuk, és a tűzvédelmi intézkedéseket a vonatkozó előírások szerint tesszük meg (ellenőrizendő).
- A fa- és szigetelőanyag-halmokat nem tároljuk a vágási terület közelében.
- A munka befejezése után a vágási területet utólag is ellenőrizzük, mert a parázs órákkal később is lángra kaphat.
Keveredő hulladék és csúszó határidő
Ha a kiürítés és a kézi előbontás elmarad, a gép a fát, a műanyagot, a szigetelést és a téglát egyetlen halomba bontja. Az így keletkező kevert hulladék (17 09 04) kezelése jóval nehezebb, mint a tiszta frakcióké, és a helyszíni törés lehetősége is elveszik.
A határidő-csúszás leggyakoribb oka pedig nem a gép, hanem az előfeltétel: hiányzó közmű-igazolás, el nem indított azbesztbejelentés, ki nem ürített épület, nem rendezett közterület-használat. Megelőzés: szelektív bontási sorrend, és az előfeltételek listájának végigjárása a gép felvonulása előtt.
Időjárás okozta hibák
Az időjárás a gépi bontás egyik legkevésbé befolyásolható tényezője, és több hibának is közvetett oka lehet:
| Időjárás | Kockázat | Megelőzés |
|---|---|---|
| Erős szél | A por elszáll, a könnyű anyagok (fólia, lemez) elrepülnek, a magas falak instabillá válnak | A porosabb és magasban végzett műveletek átütemezése, a könnyű anyagok rögzítése |
| Tartós eső | Átázott talaj, a gép elsüllyed, a rézsű megcsúszik, sár a közterületen | Állóhely megerősítése, gödrök ellenőrzése, kerékmosás |
| Fagy | A porkötés vize jeget képez, csúszásveszély | A porkötés módjának módosítása, a felületek csúszásmentesítése |
| Hőség | Gyorsan száradó, porzó törmelék, a munkások terhelése | Gyakoribb nedvesítés, munkaidő igazítása |
Hibák és megelőzésük egy táblázatban
| Hiba | Fő ok | Megelőzés |
|---|---|---|
| Váratlan omlás | Rossz sorrend | Felülről lefelé, kívülről befelé; technológiai terv |
| Élő vezeték | Hiányzó leválasztás | Igazolás nélkül nincs kezdés |
| Rejtett azbeszt | Hiányos felmérés | Azonosítás, eltávolítás a bontás előtt |
| Szomszédi kár | Rezgés, ledöntés iránya | Állapotrögzítés, olló, befelé döntés |
| Elakadt gép | Gyenge talaj, rejtett pince | Állóhely ellenőrzése, megerősítés |
| Kevert hulladék | Elmaradt előbontás | Kiürítés, szelektív sorrend |
| Csúszás | Hiányzó előfeltétel | Ellenőrzőlista a felvonulás előtt |
Mindezek a gépi épületbontás és a beton- és vasbetonbontás munkáinak alapvető szempontjai nálunk.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a gépi bontás legsúlyosabb kockázata?
A váratlan, nem tervezett irányú omlás, amely a gépkezelőt, a munkásokat vagy a szomszédos szerkezeteket veszélyezteti. Helyes sorrenddel és kijelölt veszélyzónával megelőzhető.
Mit tegyek, ha a bontás közben ismeretlen vezeték kerül elő?
A munkát azon a részen le kell állítani, és a vezetéket feszültség alatt állónak kell tekinteni, amíg az ellenkezője nem igazolt. A tulajdonos a szolgáltatóval tisztázza a helyzetet.
Mi történik, ha azbeszt kerül elő bontás közben?
Az érintett részen a munkát leállítjuk, és a gyanús anyagot vizsgáltatni kell. Ha azbeszttartalmú, eltávolítása a jogszabályi feltételek teljesítése után folytatódhat.
Miért nem szabad a falat kifelé dönteni?
Mert a kifelé dőlő fal a szomszéd telkére, az utcára vagy a gépre eshet. A falakat mindig az épület belseje felé döntjük.
Mitől akadhat el a gép?
Átázott vagy feltöltött talajtól, rejtett pincétől, aknától vagy instabil törmelékhalomtól. A felméréskor ellenőrizzük a gép állóhelyét.
Miért baj, ha a hulladék keveredik?
A kevert hulladék kezelése nehezebb, mint a tiszta frakcióké, és a helyszíni törés vagy az újrahasznosítás lehetősége is elveszhet.
Mi a leggyakoribb oka a csúszásnak?
A hiányzó előfeltétel: közmű-igazolás, azbesztbejelentés, kiürítés vagy közterület-használat. Ezeket a gép felvonulása előtt kell rendezni.
Hogyan lehet bizonyítani, hogy a szomszéd repedése régi?
A munka előtti, dátumozott fotódokumentációval és – ha szükséges – repedésfigyelő bélyeggel. Érdemes ezt a szomszéd jelenlétében elvégezni.
Lehet-e a törmeléket a födémen tárolni?
Nem, a felhalmozott törmelék túlterhelheti a födémet. A törmeléket folyamatosan a talajszintre juttatjuk.
Ki dönti el a bontási sorrendet?
Egyszerű épületnél a kivitelező a felmérés alapján; összetett szerkezetnél a tervező által készített bontási technológiai terv.