Alap- és pincebontás – betonalap, gépalap, pince kiemelése

Miért külön kérdés az alap és a pince bontása?

A felszín alatti szerkezetek bontása önálló munkarész, mert a betonalap és a pince tömege gyakran nagyobb, mint a felette álló falazaté, és kiemelésük után a telekben gödör marad, amelyet kezelni kell. Ezért az ajánlatban mindig külön soron szerepel: így pontosan látszik, hogy a megrendelés kiterjed-e rá, és milyen mélységig.

Gyakori félreértés, hogy „a ház bontása” automatikusan tartalmazza az alapokat. Nem feltétlenül – ha az új épület tervezője úgy dönt, hogy a régi alap egy része a földben maradhat, a kiemelés felesleges költség; ha viszont az új alapozás útjában van, utólag már drágább és nehezebb kiszedni. Ezt érdemes a gépi bontás előkészítésekor tisztázni.

Milyen alapokat és pincéket bontunk?

Szerkezet	Jellemző anyag	Bontás módja
Sávalap	Beton, kevert kő-beton, régi házaknál tégla vagy terméskő	Kotróval kiemelés, szükség szerint kalapácsos törés
Pontalap, kehelyalap	Vasbeton	Hidraulikus kalapács, majd kiemelés
Gépalap	Tömör vasbeton tömb, gyakran horgonycsavarokkal	Nagy kalapács, szakaszos törés, betonacél-vágás
Lemezalap, betonaljzat	Beton vagy vasbeton	Kalapács vagy olló, felszedés táblánként
Pincefal, pincefödém	Tégla, beton, vasbeton, boltozat	Födém bontása felülről, majd a falak befelé döntése
Akna, medence, olajfogó	Vasbeton	Kiürítés és tisztítás után törés, kiemelés

A gépalapok és a vastag lemezek bontása átfedésben van a beton- és vasbetonbontással; ipari telephelyen az alapbontás az ipari és csarnokbontás része.

Gépalapok és horgonycsavarok – különleges eset

A gépalap a felszín alatti szerkezetek közül a legnehezebben bontható: tömör, gyakran sűrűn vasalt betontömb, amelybe a gép rögzítésére szolgáló horgonycsavarok, acéllemezek és csőátvezetések vannak beágyazva.

A bontás előtt a gépalapot ki kell üríteni – az olajjal szennyezett aknákat, gyűjtőket szakcéggel tisztíttatni –, majd a kiálló acélelemeket levágni. A tömböt nagy ütőenergiájú hidraulikus kalapáccsal, szakaszosan, a szélektől befelé haladva törjük, a feltáruló vasalást folyamatosan vágjuk. Ha a gépalap egy megmaradó csarnok padlójában van, előbb a padlótól rezgésmentesen elválasztjuk. A gépalapok bontásakor keletkező olajos beton nem keverhető a tiszta betonfrakcióval.

Hogyan zajlik a pince bontása?

A pince bontásának sorrendje a stabilitást szolgálja: először a pincefödém kerül le felülről, hogy senki ne dolgozzon alatta, majd a pincefalakat a gödör belseje felé döntjük, végül az aljzatot törjük fel és emeljük ki. A pincefalak mögött a föld nyomást fejt ki, ezért a falak bontása közben figyelünk a rézsű omlására, különösen szomszédos telekhatár vagy út közelében.

Ha a pincében víz áll vagy talajvíz szivárog be, a bontás előtt szivattyúzásra lehet szükség. Régi épületeknél előfordul, hogy a pince a szomszéd telek alá is benyúlik, vagy a szomszéd pincéjével közös fala van – ilyenkor a bontás a szomszéddal határos alapot érinti, ami a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint zártsorú vagy ikres beépítésnél bontási engedélyhez kötött.

Milyen mélységig bontunk? – a bontás határa

Az alap- és pincebontásnál a legfontosabb szerződéses kérdés a bontás alsó határa: meddig kell a régi szerkezetet eltávolítani, és mi maradhat a földben. E nélkül a „ház bontása” fogalma vitát szülhet.

• Terepszintig: csak a felszín feletti részek kerülnek le; az alapok és a pince a földben maradnak.
• Meghatározott mélységig: például az új alapozási sík alatti szintig – ezt az új épület tervezője adhatja meg.
• Teljes kiemelés: minden alap, pincefal, aljzat és akna kikerül, a gödör tiszta talajig nyitva marad vagy visszatöltésre kerül.
• Részleges kiemelés: csak az új épület alá eső vagy a közműnyomvonalba eső szerkezetek.

A választott megoldást az ajánlatban és a szerződésben rögzítjük, lehetőleg egy egyszerű helyszínrajzzal, amely jelöli a kiemelendő részeket.

Visszatöltés vagy nyitott gödör?

A kiemelt alap és pince helyén maradt gödörrel kétféleképpen lehet eljárni. Ha az új épület alapozása azonos helyre kerül, a gödör nyitva maradhat, sőt az új munkagödör része lehet – ilyenkor a rézsűt és a gödör biztosítását a kivitelezés ütemezéséhez kell igazítani. Ha a telek egy ideig beépítetlen marad, vagy kertként, parkolóként hasznosul, a gödröt rétegenként tömörítve vissza kell tölteni.

A visszatöltés anyagát, rétegvastagságát és tömörítését a bontás utáni tereprendezés oldal mutatja be. Tört betont visszatöltésre csak akkor használunk, ha annak feltételei teljesülnek (ellenőrizendő) – ezt a helyszíni törésről szóló cikk részletezi.

Mire figyelünk a felszín alatti bontásnál?

• Közművek a talajban: a telek alatt húzódó bekötések, régi vezetékek és csatornák helyét a bontás előtt tisztázni kell; a leválasztott vezetékek végpontjait jelöljük.
• Szomszédos alapok: telekhatár közelében a gödör a szomszéd alapja alá is „beláthat” – a rézsűt ennek megfelelően alakítjuk ki.
• Rezgés: a kalapácsos törés a talajon keresztül terjed, ezért a szomszédos épület közelében ollós bontással vagy kisebb kalapáccsal haladunk; erről a rezgés és kár a szomszédnál cikk szól.
• Régészeti lelet, ismeretlen tárgy: ha a bontás során ilyet találunk, a munkát az érintett részen leállítjuk és a megrendelőt értesítjük.

Biztonság a gödör szélén

A kiemelt alap és pince helyén keletkező gödör a munkaterület egyik legnagyobb kockázata. A gödör falának állékonysága a talaj fajtájától, a nedvességtől és a gödör mélységétől függ, ezért a rézsűt ezekhez igazítjuk, és a gép a gödör szélétől biztonságos távolságban áll.

• Esős időszakban a rézsű megcsúszhat – a nyitott gödröt ilyenkor gyakrabban ellenőrizzük.
• A gödör szélén nem tárolunk törmeléket és földet, mert a többletteher a fal omlását okozhatja.
• Ha a gödör nyitva marad, kordonnal vagy ideiglenes kerítéssel lezárjuk, és jelöljük.
• Szomszédos épület vagy közterület mellett a gödör kialakítását a szomszédos alapok helyzetéhez igazítjuk.

Ahol a gödörbe munkásnak le kell mennie, a dúcolás vagy a megfelelő rézsű nem hagyható el.

Mi kerül a szállítójárműre – és mi nem?

Alap- és pincebontásnál két nagy frakció keletkezik: a szerkezet anyaga (beton 17 01 01, tégla 17 01 02 vagy ezek keveréke 17 01 07) és a kitermelt föld (17 05 04 föld és kövek). A kettőt szétválogatva szállítjuk, mert a tiszta föld és a tiszta beton másként vehető át, mint a kevert anyag. A szállítólevelet és az átvételi igazolást átadjuk.

Az alapbontás költségét a beton tömege, a vasalás, a mélység és a talajvíz befolyásolja – ezekről a gépi bontás költségtényezőiről szóló cikkben írunk, összeg nélkül.

Gyakran ismételt kérdések

Ki kell-e emelni a régi alapot, ha új házat építünk?

Ezt az új épület tervezője dönti el, a talajviszonyok és az új alapozás helyzete alapján. Ha az új alap útjában van, a régi alapot ki kell emelni; ha nem, egy része a földben maradhat.

Mennyi ideig tart egy gépalap kibontása?

A gépalap tömege, vasalása és a horgonyzás határozza meg az időigényt, ezért a felmérés után adunk becslést. A vastag, sűrűn vasalt tömböket szakaszosan, kalapáccsal és vágással bontjuk.

Mit tegyünk, ha a pincében víz áll?

A bontás előtt a vizet ki kell szivattyúzni, és meg kell állapítani, honnan érkezik. Talajvíz esetén a gödör nyitva tartása is szivattyúzást igényelhet.

Közös pincefal esetén kell bontási engedély?

Zártsorú vagy ikres beépítésnél, ha a bontás a szomszéddal határos falat vagy alapot érinti, a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint bontási engedély kell. Az engedélyt a tulajdonos szerzi be, tervező közreműködésével.

Visszatöltik a pince helyét?

Ha a megrendelés kiterjed rá, igen: rétegenként terítve és tömörítve. Ha az új épület alapozása azonos helyre kerül, a gödör nyitva maradhat.

Mi lesz a kitermelt földdel?

A tiszta föld külön frakcióként (17 05 04) kerül elszállításra, vagy a megrendelő kérésére a telken marad tereprendezéshez. Kevert, törmelékes földet nem használunk visszatöltésre.

Bontanak-e régi, boltozatos pincét?

Igen. A boltozat a saját súlyát a falakra hárítja, ezért bontásnál a boltívet felülről, a gép biztonságos állóhelyéről bontjuk le, mielőtt a falakhoz nyúlnánk.

Mit jelent a kehelyalap?

A kehelyalap olyan vasbeton pontalap, amelynek kehelyszerű mélyedésébe az előregyártott pillért beállítják és kiöntik. Csarnokbontásnál a pillér eltávolítása után kalapáccsal bontjuk ki.

Elszállítják az alapbontásból származó betont?

Igen, engedélyes átvevőhöz, szállítólevéllel és átvételi igazolással. Nagy mennyiségnél a helyszíni törés is szóba jöhet.

Csak az alapot is kibontják, ha a ház már le van bontva?

Igen, a földben maradt alapokat, aljzatokat és pincéket önálló megrendelésre is kiemeljük. Ilyenkor a felméréskor próbagödörrel ellenőrizzük a szerkezet mélységét és anyagát.