Bontógépek és adapterek – melyik gép, melyik szerszám, mire?
Kotróméretek és adapterek – bontóolló, törőfej, hidraulikus kalapács, válogató markoló – működéssel, előnyökkel és korlátokkal.
Röviden
Nehézgépes bontásra akkor van szükség, ha a szerkezet magas, vastag vagy erősen vasalt: ilyenkor nagyobb tömegű lánctalpas kotró bontóollóval, törőfejjel vagy hidraulikus kalapáccsal, szükség esetén hosszúgémes kivitelben dolgozik. A gép felülről lefelé, a szerkezeten kívülről bont, így a munkások a veszélyzónán kívül maradnak.
Mikor beszélünk nehézgépes bontásról?
Nehézgépes bontásról akkor beszélünk, amikor a szerkezet magassága, vastagsága vagy vasalása miatt a szokásos közepes kotró már nem elég, és nagyobb tömegű, erősebb hidraulikájú lánctalpas gépre, valamint nagy erejű adapterre van szükség. Tipikusan ilyenek a többszintes vasbeton vázas épületek, a vastag födémlemezek, a pillérek és gerendák, a monolit lépcsőházak és a magas ipari épületek.
A nehézgép nem önmagában gyorsabb: a nagyobb gép felvonulása, a stabil állóhely kialakítása és a biztonsági zóna kijelölése több előkészítést kíván. Akkor éri meg, ha a szerkezet ezt indokolja – egy földszintes háznál általában a közepes gép, szűk helyen a minikotrós bontás a jobb megoldás.
Milyen adapterekkel dolgozik a nehézgép?
A kotró csak hordozógép: hogy mit és hogyan bont, azt a gémre szerelt adapter dönti el.
- Bontóolló (kombinált olló): cserélhető pofákkal betont roppant és betonacélt vág; vasbeton falak, födémek, gerendák bontásának fő eszköze.
- Törőfej, betonroppantó (pulverizáló olló): a leválasztott vasbeton darabokat apróbbra töri és a betonacélt kiszabadítja a betonból.
- Hidraulikus bontókalapács: ütve töri a tömör betont – alapokhoz, gépalapokhoz, vastag lemezekhez.
- Válogató markoló: forgatható markolófej, amellyel a gép a törmeléket szétválogatja és rakodja.
- Acélvágó olló: acélszerkezetek, szelemenek, tartók, csövek darabolására.
Az adapterek összehasonlítása, a gyorscserélő szerepe és a tipikus felhasználási hibák a bontógépek és adapterek cikkben olvashatók; hogy betonnál mikor az olló, mikor a kalapács a jobb, azt a bontóolló vagy hidraulikus kalapács összehasonlítás tárgyalja.
Hogyan dolgozik a hosszúgémes bontógép?
A hosszúgémes (angol szakszóval high-reach) bontógép olyan kotró, amelynek meghosszabbított, többtagú gémje a gépet a bontott épülettől biztonságos távolságban tartva teszi lehetővé a felső szintek bontását. A gép az épület tetejétől indul, és szintről szintre haladva, „harapásonként” bontja le a födémet, a falakat és a pilléreket.
A módszer előnye, hogy a leváló darabok az épületen belülre, a gép elé esnek, és nincs szükség arra, hogy munkás vagy kisgép a felső szinteken tartózkodjon. Hátránya a nagy helyigény: a géppel együtt mozog a biztonsági zóna, amelyet kordonnal kell lezárni. A hosszú gémes gépek stabilitása erősen függ a talajtól, ezért a gép állóhelyét a felmérés során ellenőrizzük, szükség esetén zúzottkő-réteggel erősítjük.
A hosszúgémes bontás sorrendjét, a szintenkénti bontási szakaszokat és az ideiglenes megtámasztásokat összetett szerkezetnél bontási technológiai terv rögzíti, amelyet tervező készít. Kivitelezőként a terv szerint dolgozunk.
Lánctalpas vagy gumikerekes gép?
Nehézgépes bontásnál szinte mindig lánctalpas gépet használunk, mert a lánctalp nagyobb felületen adja át a gép tömegét a talajnak, stabilabb a törmelékhalmon, és jobban bírja a bontási terhelést. A gumikerekes kotró akkor előnyös, ha a gépnek gyakran kell burkolt úton mozognia, vagy a munkaterületek között rövid távolságokat kell megtennie.
A lánctalpas gép közúton nem közlekedik, így a helyszínre trélerrel szállítjuk. Ezért fontos, hogy a szállítójármű megközelíthesse a telket, és legyen hely a lerakodásra – ennek feltételeit a felméréskor ellenőrizzük.
Hogyan készítjük elő a gép állóhelyét és a felvonulást?
A nehézgép biztonságos munkájának feltétele a stabil, vízszinteshez közeli állóhely és a zavartalan felvonulási útvonal – ezt a gép érkezése előtt kell kialakítani, nem közben.
- Szállítási útvonal: a tréler mérete, a forduló ívek, a bejárat szélessége, a légvezetékek és a faágak magassága.
- Lerakodóhely: sík, teherbíró felület a tréler mellett, ahol a gép biztonságosan lehajthat.
- Állóhely: a bontott szerkezettől olyan távolságban, hogy a leváló darabok ne érjék a gépet; laza vagy átázott talajon zúzottkő-réteggel, vastag lemezekkel erősítve.
- Rejtett üregek: pince, akna, olajtartály vagy régi kút a gép alatt beszakadhat – helyüket a felméréskor rögzítjük.
- Gémmozgás: a gém és a felsővázat forgási sugarában nem lehet légvezeték, fa vagy szomszédos szerkezet.
Ha a gép a bontás során törmelékrámpára áll, a rámpát rétegesen, tömörítve építjük, és a gép mindig a rámpa stabil részéről dolgozik.
Biztonság, por és rezgés nehézgépes bontásnál
A nehézgép körül kijelölt veszélyzóna van, amelybe a bontás alatt senki nem léphet be; a zóna kiterjedése a gém elérési sugarától és a lehulló darabok várható útjától függ. A gépkezelő és a földi irányító közti kapcsolat folyamatos, a jelzések előre egyeztetettek.
A nagy erejű adapterek – különösen a hidraulikus kalapács – rezgést adnak át a talajra, ezért szomszédos épület közelében az ollós bontást részesítjük előnyben. A port a bontás pontjára irányított vízpermettel kötjük meg. A módszereket a porkötés és rezgéscsökkentés cikk, a lehetséges szomszédsági károk megelőzését a rezgés és kár a szomszédnál blogcikk tárgyalja.
Egy munkanap a hosszúgémes gép mellett
A hosszúgémes bontás napi rendje azért kötött, mert a szerkezet állapota óráról órára változik. A munkanap jellemzően így épül fel:
- Reggeli ellenőrzés: a gép, az adapter, a gyorscserélő reteszelése és a hidraulikus tömlők átnézése; a veszélyzóna kordonjának ellenőrzése.
- Eligazítás: a napi bontási szakasz, a leválasztandó elemek sorrendje, a földi irányító jelzései.
- Bontás szakaszonként: a gép az előre kijelölt mezőt bontja, a porkötést végző munkatárs a bontás pontjára permetez.
- Válogatás és rakodás: a leesett anyagot adapterváltás után válogatjuk, a betonacélt levágjuk.
- Nap végi állapot: a szerkezetet úgy hagyjuk, hogy éjszakára ne maradjon ingatag, kiálló vagy részben leválasztott elem; a zónát lezárjuk.
Ez a rend teszi lehetővé, hogy a nehézgépes bontás lakott környezetben is ellenőrzötten haladjon.
Milyen munkákhoz kapcsolódik a nehézgépes bontás?
A nehézgépes technológia ritkán áll önmagában. Vasbeton épületnél a beton- és vasbetonbontás részeként, üzemi telephelyen az ipari és csarnokbontás keretében, az alapok kiemelésénél az alap- és pincebontással együtt dolgozik. A keletkező betontörmelék nagy tömege miatt gyakran felmerül a helyszíni törés is.
A különböző bontási technológiák – köztük a robbantás – közti választásról a robbantás vagy gépi bontás cikk ad áttekintést. Robbantásos bontást nem végzünk.
Mikor nem elég a nehézgép sem?
Vannak szerkezetek, amelyeknél a legnagyobb elérésű gép sem oldja meg a teljes bontást: ha az épület magasabb, mint a gém munkatartománya, ha a gép nem tud elég közel állni, vagy ha a szerkezet egy része olyan helyen van, ahová a leváló darabok nem eshetnek. Ilyenkor a nehézgépes technológiát más módszerekkel kell kiegészíteni.
A felső szinteket kézi vagy kisgépes visszabontással lehet a gép elérési tartományáig lebontani; a nagy, egyben leemelhető elemeket a kapcsolatok elvágása után daru emelheti le; a megmaradó szerkezettől való elválasztást gyémántszerszámos vágás végezheti. Hogy egy konkrét épületnél melyik kombináció indokolt, azt a felmérés és összetett esetben a tervező által készített technológiai terv dönti el. Mi a felméréskor jelezzük, ha a gépi elérés nem elegendő, és a megoldási lehetőségeket a megrendelővel együtt vesszük végig.
Gyakran ismételt kérdések
Milyen magas épületet lehet hosszúgémes géppel bontani?
Az elérhető magasság a gép típusától és gémkonfigurációjától függ, ezért konkrét épületnél a felmérés után mondjuk meg, milyen gép szükséges. Ha a magasság meghaladja az elérhető gépek tartományát, a felső szinteket más technológiával kell visszabontani.
Mi a különbség a bontóolló és a törőfej között?
A bontóolló a szerkezetet választja le és a betonacélt vágja, a törőfej a már leválasztott darabokat aprítja és a vasat kiszabadítja a betonból. Vasbeton bontásnál gyakran mindkettőre szükség van.
Miért lánctalpas gépet használnak bontáshoz?
A lánctalp nagyobb felületen terhel, ezért stabilabb a törmeléken és egyenetlen talajon, és jobban bírja a bontással járó oldalirányú terhelést. Burkolt felületen a lánctalp nyomot hagyhat, ezért ilyenkor védőréteget alkalmazunk.
Kell-e daru a nehézgépes bontáshoz?
A legtöbb esetben nem, a kotró és az adapter elegendő. Előregyártott nagy elemeknél vagy ott, ahol a darabokat nem lehet ledönteni, a bontási technológiai terv előírhat darus emelést.
Okoz-e a nehézgép kárt az útban vagy a járdában?
A lánctalpas gépet trélerrel szállítjuk, a telekre való felhajtásnál a szegélyt és a burkolatot pallókkal, lemezekkel védjük. A közterület állapotát a munka előtt fotóval rögzítjük.
Mekkora biztonsági zóna kell a gép körül?
A zóna a gém elérési sugarától és a leváló darabok várható útjától függ, ezért helyszínenként kell meghatározni. A zónát kordonnal lezárjuk, a bontás alatt oda senki nem léphet be.
Lehet-e lakott környezetben nehézgéppel dolgozni?
Igen, de ilyenkor a rezgés- és porterhelés miatt az ollós bontás és a folyamatos porkötés kap elsőbbséget. A szomszédokat érdemes előre tájékoztatni, és a határoló szerkezetek állapotát fotóval rögzíteni.
Ki készíti a bontási technológiai tervet?
A tervet tervező készíti, mi kivitelezőként annak előírásai szerint dolgozunk. A tervezőnek a gépekről, adapterekről és a javasolt ütemezésről kivitelezői adatokat adunk.
Bontanak-e robbantással?
Nem, robbantásos bontást nem végzünk. Hogy mikor melyik módszer indokolt, a robbantás vagy gépi bontás cikkben írjuk le.
Mitől függ a nehézgépes bontás költsége?
A gép mérete és szállítása, az adapterek, a bontandó tömeg, a hulladék mennyisége és a helyszín korlátai a fő tényezők. Összeget felmérés után, tételes ajánlatban adunk; tájékozódásra a kalkulátor használható.